Dei gratia (lat. 'Isten kegyelméből'): a törvényes hatalom Istentől való eredetét kifejező formula. - Az 1Kor 15,10 alapján a →niceai zsinaton kezdték használni. K-en Nisszai Szt Gergely óta a pp. címének része, Ny-on a 7. sz: tűnt föl. Világi fejed. c-ben Agilulf longobárd kir. koronáján, 769: Karlmann, 772: Nagy Károly okl-ében fordul elő először. Később prép-ok, apátok, főnemesek, doktorok, s Luther is használta. A p-k a ~ helyett Nagy Szt Gergely óta a →servus servorum Deire tértek át. A 16. sz-tól a ~ fejed. címtartozék, a pp-ök helyette a Dei miseratione et Apostolicae Sedis gratia formát használják. **